AKTUÁLIS

Hirdesd az Igét programok!
2015.12.13.



Református Nevelőszülői Hálózat
2013.04.04.



Keresés a honlapon

AROS MIHÁLYNÉ asszonytestvérünk saját verseit adjuk közre, aki az eperjeskei gyülekezet tagja

 

 *          *          *

 

Mese vagy valóság?

 

Egyszer egy kis egér gondolt egy nagyot

Vállára vette a pici vándorbotot

Ment mendegélt nagyon elálmosodott

Mikor meglátott egy hatalmas templomot

 

Nyitva volt az ajtó, így bemehetett

Az egyik padra le is heveredett

Álmában egy gömbölyű sajtot látott

De hamar rájött, hogy csak álmodott

 

Ekkora házban sem konyha, sem kamra

Jobb lesz, ha felszaladok a padra

Megszólalt a harang borzasztó hangja

Gyorsan elbújt, hogy ne is hallja

 

Mikor csend lett, akkor megkérdezte

Te hatalmas harang, ezt miért tetted?

Ijesztgeted az embereket?

Azért, hogy ide be ne jöjjenek?

 

Tévedsz kis egér, én így hívogatok

Ez az Isten háza, ahol szolgálok

Emberek jönnek mindenért hálát adni,

Énekelni imádkozni, Isten igéjét hallgatni

 

Örömet bánatot közösen megosztanak

Jegyesek egymásnak hűséget fogadnak

Gyermekeket keresztelnek

Istennek mindent megköszönnek

 

Elköszönt a kisegér, hogy útját folytassa

Szétnézett a templomban, hogy még láthassa

Halkan szólsz nagyharang, nem hallják a hangod

Kevesen jöttek el, üresek a padok

 

Hol vannak az emberek, hogy hálát adjanak?

Hisz Istentől annyi sok jót kapnak

Csak szólj nagyharang hívogass hangosan

Majd csak meghallják, a hangod az hatalmas

 

Teljen meg a templom, dicsérjék az Atyát

Ő mindenkiért feláldozta egyetlen egy Fiát

Szomorúan ballagott a kis egér tovább

De boldog is volt megismerte az isten házát.

 

 

 

 

A természet útján

 

Megjöttek a fecskék repdesnek vidáman

Kémlelik a tájat, szállnak ágról ágra

Három pár kis fecske együtt csiripelnek

Három kis fészekről éppen tervezgetnek

 

Megnézik a helyet, legyen biztonságos

Ha együtt maradnak, az csodálatos

Egész nap dolgoztak, hordták a kis sarat

Készen is lett egy pár nap alatt

 

Három kicsi fészek, milyen egyformák

Meg is beszélték, ők ezt meghálálják

Rengetegen voltak, a dróton alig fértek

Istentől a házra boldogságot kértek.

 

Tele lett a fészek boldog fiókákkal

Etették is őket nagy-nagy boldogsággal

A szülők szeretetével repülni tanultak

Már az ellátásukról maguk is gondoskodtak

 

Kérdi a kis fecske a vidám kis sereget

Az emberek miért elégedetlenek?

Mindig szomorúak, keveset nevetnek

Sokszor búsulnak, nem énekelnek

 

Pedig van szép házuk, kocsijuk, családjuk

Övék is a természet amit annyira csodálunk

Imádkozzunk értük, legyen Édes Atyjuk

Mi is az életünket csak reája bízzuk.

 

Tegyék életüket Isten szent kezébe

Imádságos szívvel járuljanak elébe

Ő ad boldogságot, nyugalmat, szeretetet

Csak köszönjétek is meg ne legyetek restek