AKTUÁLIS

Hirdesd az Igét programok!
2015.12.13.



Református Nevelőszülői Hálózat
2013.04.04.



Keresés a honlapon

Tanulmányok Kálvin év alkalmából


Kálvin tanulmányok

Joachim Staedtke: Kálvin - Dr. Pótor Imre lelkipásztor fordításában


Nyíriné Dr. Beregszászi Zsuzsanna gyermekhétre

Kálvin bemutató

Kálvin élete gyermekeknek


Békefy Lajos: Kálvin és Genf

KÁLVIN ÉS GENF

Békefy Lajos

Kálvin János Genfbe érkezése előtt egy hónappal, 1536. májusában utcai zavargások, tüntetések voltak a városban. A május 21-i népszavazáson a polgárok a köztársaság mellett döntöttek, s a hatalom a püspöki kézből az önkormányzat, akkori nevén városi magisztrátus kezébe került. Az önkormányzat első intézkedései között volt egy kolostor átalakítása közkórházzá.

Rendeletet adtak ki az alkoholfogyasztás korlátozására, szabályozták a kocsmák és örömtanyák nyitvatartását, a játéktermek számát. Bevezették az általános iskolakötelezettséget. Kálvin ebbe a demokratikus rendszerváltozásba, politikai megújulásba érkezett, aminél alig lelhetett alkalmasabb táptalajt lelki-szellemi megújulást munkáló nagyszabású reformáló céljaihoz.

A polgári ébredés, öntudatosodás és a hitbeli, egyházi ébredés erőinek egymást erősítő nagy interakciója következett be akkortájt. Rendkívüli történelmi pillanat! Nem véletlen, hogy Kálvin odaérkezése után néhány évvel új pénzt veretett a város, melyre az elért közéleti és egyházi haladás deklarációjaként ezt a köriratot vésték: Post tenebras lux = Sötétség után világosság. De mi is történt valójában?

MADE IN GENEVA

Kálvin kezdetek óta új szövetség, együttműködés kialakítására törekedett katedrális és városháza, egyház és közélet, hit és politika között. Véleménye szerint az egyháznak nem szabad visszahúzódnia a templom falai közé, hanem ki kell lépnie a történelem színpadára, ami Isten dicsőségének színpada, s ott az emberi közösség összetartó erejét és fundamentumát kell alkotnia. Öntudatos, mérlegelésre és döntésre képes, felelősséget hordozó polgár volt az eszménye, ennek érdekében első helyre tette a nevelést és az iskolázást.

A demokrácia műhelyei, edzőtermei, veteményes kertjei az iskolák. Evangéliumi kritériumok alapján kinek-kinek belülről irányított emberré lehet válnia, olyanná, aki tud különbséget tenni igaz és hamis, jó és rossz, a város szempontjából hasznos és kerülendő, a hit szempontjából üdvös és kárhozatos között. Az evangéliumi demokrácia első nagy hozadéka, egyént és közösséget önvédelmi fegyverrel ellátó szellemi terméke ez a polgári kritikai képesség volt, a "Made in Geneve", a genfi szellem és szellemiség.

Persze tudunk arról is, hogy az önkormányzat és az egyház, a hit és politika viszonya nem volt, s nem is lehetett felhőtlen. Kálvinnak nemcsak támogatói, hanem ellenzői is voltak, sőt ellenségei is. Szigorú elképzelései, melyek főleg a város erkölcsi emelését vették célba, a szabadelvűbb városatyáknak, az önkormányzat ellenőrzést nem tűrő tagjainak egyáltalán nem voltak kedvükre. A dolog persze oda-vissza működött, azaz Kálvin sem tűrte el, hogy az önkormányzat parancsokat, utasításokat adjon neki. Ennek ellenére működtek a dolgok, nem is akárhogyan. Volt ugyan egy súlyos közjáték, ami aztán oda vezetett, hogy Kálvin 1541. szeptember 2-án elhagyta Genfet, önkéntes emigrációba vonult. Ez három évig tartott. De a genfiek valósággal visszakönyörögték. Kálvin visszatérése után létrehozta az ún. konzisztóriumot, azt az egyházi-világi vegyes bizottságot, melyben 12 városatya és 12 lelki atya kapott helyet. Feladatuk a polgári rend felügyelete.

Nem hoztak törvényeket, nem döntöttek költségvetési kérdésekben, épület felújítást sem intéztek, segélyek elosztását sem kellett ellenőrizniük. Feladatuk a genfi demokrácia és egyház lelki-szellemi védelmezése volt. Református szellemi védegyletként működtek. Vigyáztak arra, hogy ne legyenek túlzó, felesleges közkiadások, mérsékelték a pazarlókat, a hivalkodó újgazdagokat intették a luxus kerülésére mind a ruházkodásban, mind az étkezésben, mert ez a szegényeket még jobban megalázza. Az önmérséklet, a puritán jólét, a hivalkodást és kivagyiságot kerülő polgári tisztesség, kölcsönös tiszteletadás, a szegényt is emberszámba vevő szociális érzékenység - ez lett a genfi református gondolkodás és életstílus jellemzője, a várost századok alatt magasba emelő genius locija.

TEMPLOM + ISKOLA = REFORMÁTUS KULTURKÖZPONT


A böngészője lehet, hogy nem képes ezt a képet megjeleníteni.A védegylet tevékenységének hatására korlátozták az importot, kerülték a nem produktív befektetést. Bevezették a 6%-os kamattal dolgozó kölcsönt, kezdett kialakulni a később világhírű óraművesség. Kálvin különös figyelmet szentelt a szociális háló megteremtésének, melynek elsődleges eszköze a szegénygondozás volt.

A kórházak szolgáltatását kiszélesítette a szegények, hajléktalanok istápolására, elhelyezésére. A genfi reformátor szemében elválaszthatatlanul összetartozott a népesség testi egészsége a lelki-szellemi egészséggel. A harmonikus polgár kiformálását célzó népjóléti elképzeléseit a diakónia társadalmasításával kívánta elérni, azaz szociális munkásokat, beteg - és szegénygondozó szakembereket képeztetett ki. A kórházak mellett ezért nem csak ispotályok, hanem öregotthonok is működtek. Megszervezte a szociális segélyszolgálatot, s ezzel egyidejűleg betiltatta a koldulást.

Tudomány és hit természetes egységét minden körülmények között védelmezte. Elve volt: nem a tudatlanság, hanem a tudás és a képzettség az egészséges hit kiegészítője, méltó társa. Ezért a templom mellett az iskola képezte a legfontosabb kultúrközpontot. Sokszor elmondta: a Bibliát az forgatja még nagyobb haszonnal, aki előbb a nyelvekben és a tudományokban is jártasságra tesz szert. Az első iskola, amit Kálvin létesített 1559-ben közoktatási céllal, a Saint-Antoine dombon épült. Még ma is fennáll.

Ezek az intézkedések megszilárdították Kálvin helyzetét a városban, ugyanakkor szaporították irigyeit és ellenségeit is. A napi támadások között bizton támaszkodott barátaira, akiket elsősorban menekültügyi nyitottságával, befogadó együttérzésével nyert meg Genfnek és saját magának. A francia hugenották franciaországi üldözése idején Genf valóságos menekültközponttá vált.

A hitsorsosok iránti szövetséges magatartás mögött az egész kálvini teológia gerincét képező kiválasztó kegyelem és Isten-ember szövetségi viszonya áll. Így került baráti körébe a párizsi könyvkiadó Robert Estienne, a királyi titkos tanácsos Laurent de Normandie vagy a város későbbi nagy fiának egyik őse, Didier Rousseau. Ez idő tájt alakult ki a legújabb korban egyre jelentősebb világtörténeti szerepet játszó nemzetközi diplomáciai város, a Genfi Konvenció, a Népszövetség, a különböző világszervezetek és egyházi világközpontok milliók életét befolyásoló centrumának előfutára. Egyben sajátos nemzetközi egyház-diplomáciai, teológiai központtá is vált a város.

Kálvin könyvei, az új keresztyén vallás rendszerét megalkotó írásai innen indultak szellemi hódító útjukra. Hollandia, Skócia, később Észak-Amerika puritán jólétének alapvetését jelentették gondolatai. Lelki ébredést, polgári tudatosulást, új öntudatot formáltak ezek, az Istennek felelős szabad ember, a kiválasztott emb